A pontosság úri passzázs
Vissza
Proics Lilla, 2008-03-12 19:04:11
Az egyébként teljesen számítástechnikai szakkönyv kinézetű kötet társaságában kezdődött a beszélgetés a szerző, Herman Vuijsje és Tamás Gáspár Miklós filozófus között Bérczes Tibor, fordító közreműködésével. A vita elején a rendezvénynek helyet adó Merlin szomszédos színháztermében sajnos nyomáspróbát végeztek egy gőzmozdonyon, amit egy-egy megjegyzés erejéig mindhárom megszólaló kommentált is. A vitában a politikailag korrekt diskurzus kialakításáról, illetve annak hiányáról hallhattunk pár gondolatot a meghívottaktól.
A szerző felütése szerint Hollandiában leemelték a hatvanas és kilencvenes évek között szőtt politikai korrektség leplét a valójában súlyos etnikai és együttélési konfliktusokról, és most megpróbálnak mindenki méltóságára tekintettel vitázni az együttélés nehézségeiről. TGM megjegyezte, nálunk még nem volt a PC-nek gyakorlata – egy befolyásos réteg rosszvoltából, majd a tőle megszokott etimológiai izgalmakkal gazdagon beszélt igaz magyar valóságunkról. Herman Vuijsje gyávának nevezte a hollandok vészkorszak ideje alatti viselkedését, TGM tudatlannak és a szokásokra gondolkodás nélkül hagyatkozónak mondta a magyarok igyekezetének okát a fasiszta rettenetben.
TGM offenzív gondolkodása, élénk, térben és időben mozgékony, közhelyektől mentes összefüggésekre rámutató állításai, kérdései most is a társadalmi igazságosságra irányultak. Aligha volt túlzás azt mondania, hogy a hallgatóság többségének fogalma sincs arról, hogyan segítette az állam a hatvanas évektől a cigányság „felemelkedését”. Szerte a hazában néhány maroknyi embernek van tudása arról, hogyan kergettek halálba a hatóságok fiatal lányokat azzal, hogy tetűirtás címén erőszakkal leborotválva a hajukat, hogyan kötelezték őket helytelen vándorló életformájuk feladására, hogyan vették el „Ázsia és Európa országaiban szétszóródva élő, sötétes bőrű, sötét hajú, indiai eredetű, mandulaszemű nép”*-től a gyermekeit, hogy megtöltsék velük az állami gondozás (ezért) ipari méretűre duzzasztott borzalmas intézményeit. ( Mohácsi János Csak egy szög című alapvetése a tárgykörben – amit, ha igaz, májusban újra láthatunk.)
A többség (egyetemeken, főiskolákon készített kutatások állítása szerint a nagy többség!) enélkül a tudás nélkül tesz állításokat a cigányokról, azt képzelve, hogy tudja, mitől beszél. Alig van hely, társaság, ahol ne lehetne sikert aratni egy-egy elejtett rasszista jópofasággal. A holland vendég erre úgy reagált, hogy az állami segítség pedig szükségszerű – alighanem a segítség szónak Hollandiában szűkebb jelentéstartománya, mint nálunk. Aztán alfa-hím filozófusunk többek közt megemlítette, mennyire meghatározza még közéletünket a diktatúrából hozott attitűd, persze beszélt a holland közéletet érintő dolgokról is. És újfent elmondta, a szólásszabadság mindenekfelett áll, ő vitatkozni kíván, nem feljelenteni. Végül romantikus humanistaként – aki ha nem is ért egyet a vitapartnerével, de az életét adná azért, hogy az elmondhassa a véleményét – derűsen ajánlotta a könyvet a közönségnek.
Korrekt? Politikai korrektség Hollandiában és Magyarországon - Vitaest (Merlin)
|
LOW FESZTIVÁLKÖZPONT | 1022 Budapest, Barsi u. 9. | T. +36 1 336 6327 | info@lowfesztival.hu |
|
|
|
|
|
