LOW FESZTIVÁL 2008

A 2008 tavaszán először megrendezésre került LOW Holland-Flamand Kultfeszt sikere felülmúlta a szervezők várakozásait, mind a közönségszám (több mint 50 ezer látogató), mind a médiareprezentáció tekintetében. A legtöbb rendezvény telt ház előtt zajlott.
A fesztivál sikere azt bizonyítja, hogy Magyarországon komoly érdeklődés mutatkozik a kortárs művészet legfrissebb irányzatai iránt. A kortárs holland és flamand kulturális élet bemutatásának kísérlete – amelynek művészeti programját egy kilencfős magyar kuratórium állította össze – igen sikeresnek bizonyult. Emellett a fesztivál célja volt az is, hogy holland, flamand és magyar szervezetek ill. művészek tartós együttműködést építsenek ki. A De Melkweg és az A38 Hajó, valamint különböző magyar és holland galériák között máris szoros kapcsolat alakult ki. A Krétakör Színház a holland/flamand Wunderbaum színtársulattal, a Quimby együttes a holland Alamo Race Track -kel fűzte szorosabbra a szálakat. Emellett az antwerpeni Toneelhuis és a Merlin Színház között alakult ki szorosabb kapcsolat, amely a jövőben közös produkciókat jelenthet mind Flandriában, mind Magyarországon. Nem utolsó sorban érdemes még megemlíteni a sikeres WAMP holland-magyar designfesztivál révén létrejött együttműködési kezdeményezéseket fiatal magyar design szakos hallgatók és a holland Gijs Bakker nevével fémjelzett Droog Design között.

Amellett, hogy Flandria és Hollandia ezen a fesztiválon dolgozott először együtt helyi kurátorokkal, itt kapott először nagy hangsúlyt a fesztivál PR-ja is. Ez a modell sikeresnek bizonyult, hiszen a LOW Fesztivál mára a kortárs kultúra területén ismert márkanévvé vált.A fesztivál eseményei huszonötnél több budapesti és pécsi helyszínen zajlottak, összesen ötszáz holland, flamand és magyar művész közreműködésével.

Ezen a website-on lehetőség nyílik a 2008-as LOW Fesztiválon készült fotók megtekintésésre, valamint az ismertetők és a kritikák elolvasására.

Csak egy valamit nem tudtunk meg: mire is utal pontosan a „Négy évszak az Ars nova korában” cím. Mert becsapósan, mintha Vivaldit látszana megelőlegezni a középkor és reneszánsz mezsgyéjén muzsikáló Capilla Flamenca, pedig erről szó sincs. Még csak a programzene szintjén sem (Vivaldi művét tartják az első programzenének), de az biztos, hogy a humanizmus előszele, a világra való természet közeli rácsodálkozás lengte be a Fesztivál Színházat.

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka – háromkor – hagytam abba a munkát...A VJ királyok előző napi partijától indulva, és Kosztolányi, Logodi utcai, delíriumos élményeinek parafrázisain tovább haladva, szükségszerűen, ám kisebb kitérőkkel érkeztünk el a Merlinbe. Ím, hát megleltük hazánkat, ismét egy elektrotoporgós, sűrűnbólogatós buli kellős közepében vagyunk. A fesztivál, a Cinetrip szervezők és az 5. születésnapját ünneplő Deck Attack sorozat figurái, a VJ Torna díjkiosztója után belecsaptak a lowlandi lecsóba.

Lehet-e ma bármilyen váratlan zenei eseményt bemutatni a minden újra kiéhezett közönség számára? Ez volt a Trafó rendezvényének nagy kérdése, és meg kell mondanom, tamáskodva érkeztem a helyszínre. Elhatároztam, hogy már azzal is elégedett leszek, ha a minifesztiválnak elnevezett, rövid programokból összeállított sorozatban egyetlen mellbevágó koncertet is hallok. Hát, hallottam! A „váratlanságok éjszakája” (Night of the Unexpected) nem a programsor egyes elemeit, hanem azoknak tálalását kínálja szokatlan módon.

Rádai Andrea képei végeláthatatlanok. Nem elsősorban azért, mert a plafonról a parkettáig leereszkedő „tapéták” (Wallpaper VIII, IX, X) a belmagasság adta lehetőségen túl magukba fordultak rendezett tekercsben, mi pedig nem látjuk őket, hanem mert az ábrázolt világ végeláthatatlan. Ez a gondolkodásmód nem tipikusan női, sokkal inkább egyetemes. Nagyon nem merészkednék a gender ingoványba, pláne kritikailag, de muszáj látni, hogy a képek izgalmas feszültséget generálnak azáltal, hogy megjelenítik az unásig beszélt női aprólékosságot, figyelmet, ugyanakkor feszegetik a lét nagy kérdéseit, amelyről úgy tudni, hogy férfidolog.

Bál van, a napokban minden este bál van. A party szubkultúra decens vendégserege lassan, ráérősen készülődik. Az előcsarnokban a ceremóniamester mértékletesen emeli a hangulatot; még csak előmuzsikál, és fénytapétáz, szinte mindegy, mi megy, komótosan haladunk az éjszakába. A kortárs elegánsba öltözött nők nem a dekoltázst tolják a tekintetek fixációs pontjába, hanem a hibátlan lábakat. A férfiak figyelnek.

2008 február közepétől egy egész hónapon át tartó rendezvénysorozattal mutatkozik be hazánkban a holland-flamand kortárs képzőművészet, komoly-, jazz- és popzene, formatervezés, színház és mozi. A LOW Fesztivál elnevezés a Németalföldre (Low Countries) utal, amely Hollandiát és Flandriát foglalja magába.

A fesztivál célja elsősorban a holland-flamand kortárs művészet bemutatása, de legalább olyan nagy hangsúlyt kap a holland–flamand–magyar művészeti együttműködések létrehozása, támogatása, illetve szorosabbra fűzése.

A rendezvények koncepcionális, szervezési és lebonyolítási munkáit a Holland Nagykövetség a budapesti Flamand Képviselettel szoros együttműködésben végzi. A Merlinben a fesztivál ideje alatt állandó információs központ működik.

A fesztivál több mint 20 budapesti helyszínen, körülbelül 100 előadással és 500 előadóművésszel zajlik majd. Az előadásokat és a kiállításokat 2008. február 15-től március 12-ig lehet megtekinteni.