LOW FESZTIVÁL 2008

A 2008 tavaszán először megrendezésre került LOW Holland-Flamand Kultfeszt sikere felülmúlta a szervezők várakozásait, mind a közönségszám (több mint 50 ezer látogató), mind a médiareprezentáció tekintetében. A legtöbb rendezvény telt ház előtt zajlott.
A fesztivál sikere azt bizonyítja, hogy Magyarországon komoly érdeklődés mutatkozik a kortárs művészet legfrissebb irányzatai iránt. A kortárs holland és flamand kulturális élet bemutatásának kísérlete – amelynek művészeti programját egy kilencfős magyar kuratórium állította össze – igen sikeresnek bizonyult. Emellett a fesztivál célja volt az is, hogy holland, flamand és magyar szervezetek ill. művészek tartós együttműködést építsenek ki. A De Melkweg és az A38 Hajó, valamint különböző magyar és holland galériák között máris szoros kapcsolat alakult ki. A Krétakör Színház a holland/flamand Wunderbaum színtársulattal, a Quimby együttes a holland Alamo Race Track -kel fűzte szorosabbra a szálakat. Emellett az antwerpeni Toneelhuis és a Merlin Színház között alakult ki szorosabb kapcsolat, amely a jövőben közös produkciókat jelenthet mind Flandriában, mind Magyarországon. Nem utolsó sorban érdemes még megemlíteni a sikeres WAMP holland-magyar designfesztivál révén létrejött együttműködési kezdeményezéseket fiatal magyar design szakos hallgatók és a holland Gijs Bakker nevével fémjelzett Droog Design között.

Amellett, hogy Flandria és Hollandia ezen a fesztiválon dolgozott először együtt helyi kurátorokkal, itt kapott először nagy hangsúlyt a fesztivál PR-ja is. Ez a modell sikeresnek bizonyult, hiszen a LOW Fesztivál mára a kortárs kultúra területén ismert márkanévvé vált.A fesztivál eseményei huszonötnél több budapesti és pécsi helyszínen zajlottak, összesen ötszáz holland, flamand és magyar művész közreműködésével.

Ezen a website-on lehetőség nyílik a 2008-as LOW Fesztiválon készült fotók megtekintésésre, valamint az ismertetők és a kritikák elolvasására.

Nőnapra nőt, mi mást. Popdívák az amszterdami undergroundból: Lolly Jane Blue, a holland Suzan Vega, bár kissé kékebb; a rockos Roos Rebergen, aki rikító vörös, és habitusban meg hangban mondjuk Nina Hagen-hez áll közelebb, no és Péterfy Bori a mi szőke, újdiszkó dívánk, akinek a népszerűsége a tetőfokán, kétszer is sikerült elbillentenie a hajót. Tagadhatatlanul színes volt az este, főleg, ami a hajakat illeti.

Meglehet, a holland-flamand kultúrának ezen a bulin volt a legtöbb fül- és szemtanúja, meglehet azonban épp a legkevesebb, mert a tanúk figyelme, hm, enyhén szólva. Meg attól holland-e, és flamand-e, és kultúra-e egy fesztivál, hogy tudjuk és erre figyelünk, vagy kapjuk bele, a szemünkbe-orrunkba tudatlanul, a hangszórón át, ki tudja; ezt az estét a kulturális misszió szempontjából nehéz lenne mérlegre tenni, ezért inkább a gőzről írok, a borgőzről, s a Rudas fürdőről, mielőtt sommáznék, így, lassan a LOW végefelé.

Ebben a kiállításban a cím a legjobb. Nemcsak a kultúrpolitikailag lejátszott Europa Nostra kifejezést tekeri ki, mondván: nem a mienk, hanem a tietek van most terítéken, a ti Európátok, hanem szét is választja, egymással szembehelyezi a „mi”-t és „ti”-t, azt állítván, hogy „mi” nem vagyunk egyek az úrban és az Európában, mi nem oldódunk fel benne, a nagy közösben. Identitást ígér e cím, a „mi”-ben megszűnt önazonosságok helyett. A Ti Európátok: vizsgálat, keresés, netán felhívás e keresésre: jöjjön el a te Európád. Kicsit pofánkba is vágja: na most nézzétek, amit csináltatok.

Nem minden élvezet nélkül való felülről szemügyre venni a LOW egyik alapkurátorának táncprodukcióját, magyarán derűs csetlését és botlását, melyet egy hatvan-hetven fős tömegben ad elő. Észre sem veszi, hogy figyelem. Itt ma nincs külső szemlélő, nekem is a táncórán lenne a helyem. A „dolgot” inkább egy szociológusnak, antropológusnak kellene értékelnie, esztétikai mérlegelni való itt nincs.

A nőnapi holland-flamand gyereknap malacok, elefántok, pillangók és tojásból kibújó madárkák jegyében telik. Egy mosolygós, sármos meseillusztrátornál pedig mi lenne szívmelengetőbb aznapra? Carll Cneut-ot a Csodaceruza főszerkesztője, Sándor Csilla faggatja: örülnek a gyerekek, az anyukák – a magyar illusztrátoroknak meg biztosan nagyon fáj a szívük. Mert hogy ezt máshol ilyen könnyedén is lehet. Hogy egy, a magyarhoz hasonlóan kicsiny, de mégis sokkal élénkebb piac ilyen nyitottan fogadja a művészi mesekönyveket, hogy meseillusztrátorként is lehet élni, sőt.

2008 február közepétől egy egész hónapon át tartó rendezvénysorozattal mutatkozik be hazánkban a holland-flamand kortárs képzőművészet, komoly-, jazz- és popzene, formatervezés, színház és mozi. A LOW Fesztivál elnevezés a Németalföldre (Low Countries) utal, amely Hollandiát és Flandriát foglalja magába.

A fesztivál célja elsősorban a holland-flamand kortárs művészet bemutatása, de legalább olyan nagy hangsúlyt kap a holland–flamand–magyar művészeti együttműködések létrehozása, támogatása, illetve szorosabbra fűzése.

A rendezvények koncepcionális, szervezési és lebonyolítási munkáit a Holland Nagykövetség a budapesti Flamand Képviselettel szoros együttműködésben végzi. A Merlinben a fesztivál ideje alatt állandó információs központ működik.

A fesztivál több mint 20 budapesti helyszínen, körülbelül 100 előadással és 500 előadóművésszel zajlik majd. Az előadásokat és a kiállításokat 2008. február 15-től március 12-ig lehet megtekinteni.